Több figyelmet a pillangósvirágúakra!

A kampányév angol neve az, hogy International Year os Pulses. Ezt többen hüvelyesek évének ferdítették/fordították, ami alapvetően nem helytelen, hiszen a pulses szó jelenti a hüvelyeseket is, de a FAO, az ENSZ élelmezési szervezete egyértelművé tette, hogy nem amblokk a hatalmas hüvelyes rendről szólna ez az év, hanem ennek a rendnek az egyik botanikai családjáról, vagyis a pillangósvirágú növényekről. Olyan ez, mint a rovar és a bogár kérdés – minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Szóval minden pillangósvirágú növény a hüvelyesek rendjébe tartozik, de a FAO a kimondottan a pillangósokra fókuszál, azon belül is főleg a babokra, a borsókra és a lencsére. Ide tartozik amúgy a szója is, de az kampányév nélkül is megy a maga útján, úgyhogy arra nem térnek ki. Ennyit a botanikáról, lényeg a lényeg, hogy a bab-borsó lencse kombóra érdemes jobban ráfigyelni világviszonylatban is, meg persze kis hazánk sem kivétel.

Miért jók a pillangósok:                                                            

Az emberiség évezredek óta termeszti ezeket a növényeket, amelyek szépen megélnek a világ szinte valamennyi táján. Nagy előnyük, hogy a magjuk nagyon sokáig eltartható lényeges tápértékcsökkenés nélkül. Ezért is alkalmasak ezek a növények arra, hogy például a téli – friss zöldség nélküli - időszakok jellemző táplálékai legyenek. Ó azok a jó kis menzás babfőzelékek, meg a sárgaborsó főzelék sült virslivel. Nekünk az Újévi ebéd nem lehet lencseleves nélkül és bármikor kifejtenék egy tál zöldborsót és feltenném levesnek. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a pillangósok még kimondottan egészségesek is. Tele vannak fehérjével, meg sok bennük az élelmi rost, a vas meg a cink és a B vitaminok. Viszont a cukrosok is bátran ehetik és nincs bennük se glutén, se koleszterin. Ráadásul olcsó az előállításuk, ezért nem is drágák és egységnyi fehérjét jóval olcsóbb megenni babból vagy borsóból, mint sajtból, vagy húsból. Valószínűleg ezért is lettek ezek a növények inkább a szegényebb népek és a szegényebb emberek eledelei, hiszen úrhatnámék inkább lapátolják befele a kaviárt, mint a bablevest. Ezért is gondolja azt a FAO, hogy a fejlődő országok megfelelő táplálkozásában a jövőben még nagyobb szerepet kell kapni a pillangósoknak.

De ez még nem minden…                                                       

A pillangósvirágú növények termesztése kimondottan előnyös nem csak a kiskertekben, da a szántóföldeken is, hiszen jót tesz a biodiverzitásnak vagyis a fajok sokféleségének a megmaradásának és segít megtörni a talajéletnek sem kedvező egyoldalú egyszikű – kalászosos-kukoricás – vetésforgót. Ráadásul a pillangósok kimondottan jó – talán a legjobb – elővetemények, hiszen ezeket nem kell nitrogéntrágyázni, sőt gazdagítják a talaj nitrogénkészletét.

A víz a slusszpoén…                                                               

A talajvédelem mellett a megfelelő vízgazdálkodás a mezőgazdaság kiemelten fontos feladata, mivel az emberiség vízfelhasználásának legnagyobb részét a mezőgazdaság használja. Nem mindegy, hogy az egyes élelmiszerek előállításához mennyi vízre van szükség. A pillangósok ebben is élenjárnak, hiszen például 1 kg lencse előállításához mindössze 50 liter vízre van szükség, 1 kg csirkehúshoz viszont kell bő 4000 liter víz. Szóval a lencse kilója kijön 50 liter vízből, a marhahús kilójához meg jóval több, mint 10.000, igen, jóval több, mint tízezer liter víz szükséges. Talán ezért is lehet, hogy a szegényebbek inkább fölteszik a főni a babot, a tehetősök meg bélszínt sütnek.

Pillangósok a nagyvilágban…                                                  

Jelenleg az a helyzet, hogy a világ legnagyobb pillangós termelő és fogyasztó országa India. Ők termelik a világ összes pillangósvirágú termésének a negyedét, de még így is ők a világ legnagyobb pillangósvirágú termés importőrei. Ennek az az oka, hogy ott a bő egymilliárd ember nagy része vegetáriánus, ezért ők kimondottan preferálják ezeket a növényeket. És ki a nagy exportőr? A pillangósok exportjában Kanada az egyeduralkodó és jelentősnek számít még Ausztrália, Mianmar és az USA.

Az AGROcafé néhány törzsvendége nemrég a Nemzeti Múzeummal szemközi VEGA CITY nevű önkiszolgáló vegetáriánus étteremben ült össze egy jó kis beszélgetésre és a húsmentes ételek kipróbálására. Nem kell reklámozni a helyet, de nagyon jó. Elképesztő, hogy milyen harmonikus és telt ízeket hoznak ki a zöldségekből és gabonafélékből. Nem vészesen drága és kimondottan laktató. A sült tofutól az ember feldobja az agyát, de a vega burger is isteni. Vega székelykáposzta? Ott az is van és az is ízletes.

Mi az AGROcafé-ban azt tervezzük, hogy a közeljövőben készítünk egy interjút a hüvelyesek/pillangósok éve kapcsán a talán legilletékesebbel és a vegetáriánus táplálkozásról is tervbe van egy „ínyencség”.