GMO – nekünk a mentesség a jó

Ágnes amúgy nem a semmiből csöppent a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályának Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztályára, hiszen meglepően hosszú és sikeres szakmai, kutatói múlt áll mögötte. Mondjuk ez látszott is azon a nagyon kedves hangú és nagyon magabiztos előadáson, amivel még azokat a virtigli gazdákat és a magamfajta agrosutyerákot is beszippantotta a GMO szakmai és szakpolitikai rejtelmeibe.

Lényeg a lényeg, hogy szerintem mindenki tudja, hogy mi is az a GMO, legalábbis amíg meg nem kérdik, úgyhogy talán nem árt leírnom, amivel Ágnes is kezdte, hogy mi is a GMO (Genetikailag módosított szervezet): Olyan élőlény, melynek örökítőanyagát a géntechnológia molekuláris módszereivel megváltoztatták, és ez az új tulajdonság stabilan öröklődik.

Ettől már okosabbak lettünk, de ami igazán fontos, az az, hogy 

a GMO-nak vannak azért kockázatai, méghozzá a következők:

-   Egészségügyi - környezeti, illetve szociális - gazdasági kockázatok

-   Néhány kiemelt, mezőgazdasági szempontból fontos probléma:

-   Együtt-termesztés nem megoldott

-   Génszökés

-  „Genetikai gyarmatosítás” – függőség a multicégektől

Nyilvánvaló, hogy a fenti kockázatok egyenként is vannak olyan súlyosak, hogy nem gondolnám, hogy bárki is vitatkozna a Magyar Kormány GMO ellenes törekvéseivel. Mondjuk mi agrosutyerákok az utolsóba kapaszkodunk szívesen, mármint, hogy minket csak ne gyarmatosítsanak a multicégek genetikailag, hanem mielőbb monnyanak le és mennyenek haza.

És mi van a mérleg másik serpenyőjében? Miért jó a GMO mentes mezőgazdaság?

Biztonságosak maradnak az élelmiszereink

Az agrártáj és a termőföld tartós megőrzése

Természet-és biodiverzitás-védelem

Vetőmagtermesztésünk a 6. legnagyobb a világon

Gabonaexport, növényi eredetű élelmiszer export

GMO-mentes igazolás a világ számos országába

Leírom még egyszer, a biztonság kedvéért: a vetőmagtermesztésünk a 6. a világon. Azért ez nem semmi egy ekkora országtól, amelyik szinte mindenben úgy az 50. helyen szokott lenni a világ közel 200 országának a sorában. Kivéve persze a rosszindulatú daganatos betegségek nagy része, mert azokban ott virítunk a dobogón, de hogy éppen csak 5 ország tudja beelőzni a magyar mezőgazdaságot vetőmag előállítás téren, az valami. Erre pedig érdemes vigyázni, mert valóban érték az, hogy nálunk a növénymagban növénygének vannak és nem kevernek vagy keverednek bele baktériumgének meg más természetidegen dolgok.

Van némi dolga azért a szaktárcának, mert ha ránézünk az EU GMO térképére, akkor azt látjuk, hogy határaink nagy részének a túloldalán nem tiltják a GMO termesztést, aztán nem lenne jó, ha onnan beszivárogna. Erre hála az égnek kevés az esély, mivel például Romániában az elmúlt években jelentősen lecsökkent a GMO-vetésterület nagysága. 2015-ben egyetlen termelő vetett génmódosított fajtát, mindössze 2,5 hektáron. Az európai országok közül itt van a legrégebb óta GMO-termesztés, mára azonban a román gazdák is elfordultak ettől a technológiától. Szlovákia helyzete kettős: 2006 óta termesztenek GM-kukoricát. Ennek ellenére üdvözölték az új uniós jogszabályt és támogatták a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést is.

Többnyire egyértelmű a helyzet az egyes országokban, de azért Nagy Britanniában lehet némi fennforgás GMO ügyben, ugyanis a térkép szerint a skótok, az északírok meg a velszi bárdok nem kívánnak belemenni a GMO (zsák) uccájába, míg a többieknek ez nem gond. A kis lila köd ott a benelux térségben nem egy új ország, hanem azok a vallonok, akik ebben is külön úton járnak. Mondjuk én távol vagyok attól, hogy értsek ehhez, de azért felvetődik bennem a kérdés, hogy ez meg mi a fene? Ezek viccelnek, vagy ennyire komolyan veszik magukat?

Csak érdekességként említette Ágnes, hogy hazánkban már éppen 20 éves múltja van a GMO téma jogi rendezésének illetve bemutatta azokat a jogi elemeket, amelyek megfelelő hátteret adnak annak, hogy belátható időn belül biztosan ne lepjék el mindenféle mutáns élőlények a földjeinket.

1996 -Természetvédelmi törvény(1996. évi LIII. törvény)

1998 -Géntörvény(a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény)

2006 -OGY határozat 53/2006 -ötpárti/összpárti konszenzus

2012 -Magyarország Alaptörvénye„ XX. Cikk

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. ”

2013 –Btk. módosítás: új tényállás a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése

Egy szó mint száz, GMO, meg biodiverzitás ügyben nyugi van, jó kezekben van a téma és olyan stabil jogi és ellenőrzési rendszer van nálunk, hogy nem nagyon van sansza a nagy GMO multiknak, hogy ide betolják a mutáns cuccaikat. Fejes Ágnes teljes előadásanyagát hamarosan felteszem a letöltések pontba.